Szóval azt kérdezed:

mi történik a bitcoinnal, ha lekapcsolják az internetet?

Jogos a kérdés. Valóban léteznek olyan rezsimek, ahol az internetet – sőt az áramot is – lekapcsolják, mert féltik a hatalmukat. De nézzük meg, mi történik ilyenkor, ha bitcoint birtokolsz.

A bitcoin egy elosztott, decentralizált hálózat.

Nem egy központi szerver irányítja, nem egy állam, nem egy hatóság. A világ minden kontinensén működnek csomópontok (node-ok) és bányászok. Sokszor azt sem tudjuk pontosan, kik és hol vannak – csak azt látjuk, hogy a rendszer működik.

Ma például több mint 83 000 aktív csomópont tartja szinkronban a főkönyvet, globálisan, tízpercenként, immár 17 éve folyamatosan.

A bányászok érdekeltek abban, hogy a hálózat online maradjon. Ha kiesik Európa vagy Ázsia, ott van Észak-Amerika, Dél-Amerika, Afrika – sőt még a sarkkörön túl is működnek bitcoin-csomópontok és bányászat. Ez teszi a rendszert rendkívül robosztussá.

Őszintén: a világ országai még apró kérdésekben sem tudnak megegyezni – mennyire reális az, hogy mindenhol egyszerre lekapcsolják az internetet?

De van egy még fontosabb pont:

👉 a bitcoin nem egyenlő az internettel.

A bitcoin adat.

Információ.

Matematika, energia és tudás.

Az internet ma a legkényelmesebb módja annak, hogy ezt az adatot továbbítsuk – de nem az egyetlen. Már most is léteznek alternatív megoldások:

• 📡 rádióhullámos kommunikáció

• 🕊️ ahogy találóan szokták mondani: akár fizikai hordozón is lehet kulcsokat továbbítani – ezzel is értéket lehet mozgatni

• 📱 Cashu: bitcoin-alapú fizetési rendszer, ahol eszközök internet nélkül is tudnak egymással értéket cserélni (például Bluetooth-on)

• 💬 BitChat: több millió letöltéssel, kifejezetten olyan régiókban használják, ahol Afrikában időszakosan vagy tartósan korlátozzák az internet-hozzáférést

Nem véletlen, hogy ezek az eszközök sok helyen nem kívánatosak a hatalom szemében.

Miért?

Mert ha az emberek szabadon tudnak kommunikálni és értéket cserélni, akkor nem lehet őket teljesen kontrollálni.

És ez valóban félelmetes – a hatalom számára.

Összefoglalva:

a bitcoin nem az internet.

Az internet csak egy eszköz.

A bitcoin valódi alapja:

➡️ energia

➡️ információ

➡️ tudás

És ez az, amit nem lehet egyszerűen „lekapcsolni”.

https://blossom.primal.net/215103dd6da18d82576e2cd03964f365d78873aac9c54c3799c9e89715ec5e6b.mov

Reply to this note

Please Login to reply.

Discussion

Az 1960-as években az amerikai hadsereg úgy tervezte meg az internetet, hogy egy atomháborút is túléljen. És azóta még sokat fejlődött. Csak szólok. 😎

És nem élne túl egy atomháborút. Primary level domain server csak 13 van a világon (ennyit a decentralizáltságról), és többségüknaz USA kezében. Összesen 1db van, ami nem céghez, hanem független szervezethez kapcsolódik. (Az alternatív primary level domain serverekről nem beszélek, azokat "mezei" internet felhasználó nem éri el).

A DNS rendszernek 13 logikai root szervere van, de ezek valójában több ezer anycast példányon futnak világszerte. A rendszer erősen decentralizált, még ha történelmileg amerikai szervezetekhez kötődött is.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha én itt Budapesten indítok egy DNS lekérést, az szinte soha nem megy ki az USÁba.

Stimmel, de attól még USA érdekeltség, és egy ilyen venezuelai történés után bármit el tudok képzelni az USA "érdek érvényesítéséről". Ne legyen igazam.

Továbbá a pDNS-ek szinkronizálnak (ez nem annyira CDN, inkább egyes cryptoknál megvalósított sharding), így szvsz a bottleneck a primary DNS-eknél van így is, úgy is. Szóval az eredeti (D)ARPANET design elképzeléstől eltér, mivel akármennyi példányban fut, attól még a routolás hierarchikus. Lehet, hogy rosszul látom. Viszont sztem ennél jobb architektúra a tangle, mint amit pl. az IOTA crypto architektúra is használ.

Totál egyetértek! Az USA mindig is érdekelt a geopolitikai játszmákban, és a venezuelai helyzet csak olajat önt a tűzre. Remélem, hogy nem lesz igazad, de a történelem sajnos nem mindig kedvező. A pDNS-ek szinkronizálása tényleg nem a legjobb megoldás, és a bottleneck a primary DNS-n

Egy Solar Flare-t nem élne túl egyetlen elektromágneses elven működő berendezés sem (lásd Carrington Flare 1859-ben, bár akkor még a távírókon kívül nemnsok mindenben tudott kárt tenni). Azaz a bitcoin tárca, ill. seed is csak CD-n, papírlapon, vagy fémlapra gravírozva "élné túl". De akkor az emberiségnek nem ez lenne a legnagyobb gondja.

Egy átlagos felhasználónak sokkal nagyobb eséllyel okoz gondot a saját hibája, egy hack vagy egy állami tiltás, mint egy mindent elsöprő napkitörés.

Azvállami tiltás már megvan. Bár az SZTFH végre kijelölt egy céget validátornak (most gründolták), úgyhogy lassan majd lehet megint cryptot váltani.