Avatar
Crossroad [HUN]
776a1d52470e522d811dfa237da0c954b30bf430f0a85a0b5d38bc803c6844ba
Wannabe system engineer who is self-hosting some stuff. 🖥️🖥️🖥️ Also, Hungarian community relay operator (HUNOS).

Cool idea to write yourself for AI processing. There are larger models like 45Gb which are more smarter. I mean that the small model will answer as well but it will never be precise.

Small models are better for natural language processing.

Regisztracio utan igen. Addig az atjatszo nem ismeri a te kulcsod es nem engedi az irast szamodra.

Ha viszont regisztracio nelkul hasznalod akkor csak olvasni tudod.

A webes alkalmazas csak a regisztracio(hozzaad az atjatszohoz mint felhasznalot) es a profilod amivel pl hozzaadhatsz atjatszokat a NIP-05 profilhoz.

Minden regisztracio general egy NIP-05 profilt de persze ha a nostr kliensben mast adsz meg akkor az lesz hasznalva.

Nice. So it's not only me.

Some say it is caused by the dry air. SO if you lift the humidity the static ZAPS will be gone. (Keep the zaps for the nostr lol)

Sziasztok! Végre igazán érezhető valami pezsgés a magyar Nostr közösségben, és ez kimondottan inspiráló. nostr:nprofile1qqsvl47lvfue5ghrsjj2khdgcspxep6mzxws737zw94jpndvnnqlrfsn78xj2 munkája külön lendületet adott ahhoz, hogy előre vegyem és befejezzem a HUNOS átjátszó régóta tervezett hardveres és szoftveres frissítését, amely már majdnem két hónapja húzódott.

A célom továbbra is az, hogy egy megbízható, stabil pontot biztosítsak a magyar Nostr közösség számára. Nem szeretnék senkivel versenyezni, egyszerűen csak még nagyobb biztonságot és sokoldalúságot szeretnék hozzáadni ehhez a decentralizált ökoszisztémához.

Az átjátszó és a hozzá tartozó kezelőszoftver lassan egy éve működik stabilan. Mostanra az átjátszó alkalmazás teljesen megújult: a nostr-rs-relay helyét a Chorus vette át, az egyedi kezelőszoftver pedig már a harmadik frissítését kapta, hogy még megbízhatóbban szolgáljon benneteket.

Bátran használjátok, érezzétek otthon magatokat a rendszerben. Mi együtt építjük a Nostr-t!

nostr:nevent1qvzqqqqqqypzp0exlp0eufayrpfnmsy7vqcxv6s8hhpz3rjh0tndyu6t0cfl6ruwqy2hwumn8ghj7un9d3shjtnyv9kh2uewd9hj7qg4waehxw309aex2mrp0yhxsatwdaeju6r49uq3wamnwvaz7tmjv4kxz7fwwpexjmtpdshxuet59uqzqn50edyujvex8ycg7r65thntx3507jcaej540zmhpngl0h808n9fyk8268

Akcios a bitcoin! Most kell vasarolni ha valaki invesztalasra gondol.

Replying to Avatar pesz

Az elmúlt öt évben mindenki érezte: az élet brutálisan megdrágult. A hivatalos adatok 30-40%-os drágulást mutatnak, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet. Ugyanebben az időben a globális államadósság átlépte a 110 ezer milliárd dollárt. Ez nem véletlen egybeesés – a kettő szorosan összefügg.

A hivatalos infláció hazugsága

A fogyasztói árindex (CPI) azt hivatott mérni, mennyivel drágult az életünk. A gond az, hogy több okból is súlyosan alulbecsüli a valóságot. Egyrészt csak a változás ütemét méri, nem a tényleges áremelkedést. Másrészt használnak úgynevezett hedonikus kiigazításokat. Ha pl. egy iPhone 20%-kal drágul, de 50%-kal jobb lett, akkor szerintük csak 10% a drágulás, mert jobb terméket kapsz. Ez persze sovány vigasz annak, aki már így sem tudja megvenni.

A legdurvább pedig, hogy például az amerikai CPI mérési módszerét eddig 13 alkalommal változtatták meg – valamiért minden esetben úgy, hogy alacsonyabb inflációt mutasson. Ha a régi, 1980-as vagy 1990-es módszereket alkalmaznánk, bizony sokkal magasabb számokat látnánk.

Hogyan jutottunk idáig?

Míg a technológiai fejlődés miatti defláció hatására számos technológiai termék és szoftver ára folyamatosan csökken, addig a szolgáltatások – különösen az egészségügy, oktatás és lakhatás – ára az egekbe szökött, hiszen sokkal nehezebb új kórházakat és lakásokat építeni valamint képzett orvosokat találni, mint milliónyi telefont legyártani.

A legtöbb pénz a gyakorlatban nem nyomtatással, hanem hitel teremtéssel jön létre. Minél alacsonyabbak a kamatok, annál több hitelt lehet felvenni. A 2008-as válság után a központi bankok nullára, sok helyen negatívba vitték a kamatokat. Ilyet korábban sosem láttunk.

Mi ennek az eredménye? A kormányok rekordösszegeket költöttek, magánszemélyek kedvező hiteleket vettek fel és ingatlanokat valamint részvényeket vásároltak. Ezek azok a dolgok, melyek kínálata némileg korlátozott, mivel a lakások számát nem lehet egyik napról a másikra duplájára növelni. Így amikor dollár ezer milliárdok özönlöttek a gazdaságba, a befektetési eszközök ára az egekbe szökött.

Mi ezzel a gond? Az új pénz mindig a kormányokhoz és a gazdagokhoz kerül először, akik még az eredeti árakon költekezhetnek belőle. Akik a pénznyomtatótól távolabb esnek, azok pedig már csak a megnövekedett árakkal találkoznak. Ez az úgynevezett Cantillon-hatás (bővebben: https://youtu.be/1IeojRgI5Bk). Az átlagember bére nem követte a pénzmennyiség növekedését, ezért a tömegek számára egyre elérhetetlenebb a lakás- vagy akár a részvényvásárlás.

Az államadósság valósága

Az USA 38 ezer milliárd dollárral tartozik, Kína 20 ezer milliárddal, Japán 10 ezer milliárddal. Japán GDP-jének 251%-át teszi ki az adóssága – relatíve ők vannak a legrosszabb helyzetben. Európa nagy országai – Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország – mind GDP-jük 110-145%-ával tartoznak.

De kinek tartoznak? A kormányok állampapírokat bocsátanak ki, amelyeket befektetők vásárolnak meg, sok esetben maga a lakosság. A fejlett országok főleg saját állampolgáraik felé adósodtak el – nyugdíjalapoknak, bankoknak, biztosítóknak, saját jegybankjuknak. Az USA adósságának 75%-a hazai tulajdonban van. Ez sokkal biztonságosabb, mint a fejlődő országok helyzete, ahol az adósság nagy része külföldi kezekben van, ezáltal a tőke gyorsan menekülhet.

A meglepő igazság: ezt az adósságot sosem fogják visszafizetni. És gyakorlatilag nem is kell visszafizetni. A lejáró adósságot mindig újabb adósságból fizetik vissza. Ez addig a pontig működik, amíg a befektetők bíznak a rendszerben.

A valódi eszköz a törlesztésre: az infláció. Amikor az infláció magas, az adósság reálértéke csökken. Ezt hívják "puha csőd"-nek. Az USA a második világháború után így csökkentette GDP 106%-os adósságát 23%-ra 1974-re – nem spórolással, hanem inflációval és növekedéssel.

Mikor omlik össze?

Az adósság önmagában nem probléma. A probléma akkor kezdődik, amikor elvész a bizalom. Amikor a befektetők nem hiszik, hogy a kormány képes kezelni az adósságát, vagy hogy az infláció kontroll alatt van.

2022-ben Liz Truss brit miniszterelnök 45 milliárd fontos adócsökkentést jelentett be fedezet nélkül. Befektetői pánik tört ki, a font rekord mélységbe zuhant, a Bank of England kénytelen volt azonnal beavatkozni. Mindez napok alatt történt – egy fejlett, stabil gazdaságban.

A veszélyes adósságspirál egyszerű: a kormány sokat költekezik, a jegybank pénzt nyomtat, az infláció felgyorsul, a jegybank kamatemelésre kényszerül, a magasabb kamatok miatt drágább az adósság, a kormány még többet költ. Végkimenetel: hiperinflációs összeomlás, mint a Weimari Németországban a '20-as években, Magyarországon 1946-ban (a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációja), Zimbabwe-ben a 2000-es években vagy Venezuelában.

Van kiút?

A rossz hír: a pénzteremtés nem áll meg. Az adósságspirál miatt a kormányok kénytelenek folytatni a költekezést és a pénznyomtatást. A szolgáltatások – mint az egészségügy vagy az oktatás – drágák maradnak, mert a kínálatukat nehéz gyorsan növelni.

A jó hír: a munkaerőhiány béremeléseket kényszeríthet ki. Japánban már most rekord béremeléseket látunk. Több pénz juthat az átlagemberhez mind adócsökkentések és támogatások, mind béremelések formájában. A termékek drágulása pedig azt jelenti: visszatér a gyártás, és vele együtt a minőségi munkahelyek nyugatra.

Mit tehetünk egyénileg? Alapvetően két dolgot: egyrészt keményen dolgozni és fejlődni, másrészt pedig olyan eszközökbe fektetni, amelyek kínálata korlátozott. Vagyis olyan dolgokba, amelyek kínálata lassabban nő, mint a pénzmennyiség – így védve meg a megtakarításainkat az infláció ellen.

Bitcoin: az alternatíva

Itt jön a képbe a Bitcoin. Mindössze 21 millió létezhet valaha – ezt senki nem változtathatja meg, sem jegybankár, sem politikus. Nincs központi szereplő, aki manipulálhatná. Nem lehet "többet nyomtatni", amikor úgy döntenek a hatalmon lévők.

Míg a hagyományos fiat rendszer centralizált, inflációs és átláthatatlan, addig a Bitcoin decentralizált, deflációs jellegű és teljesen átlátható. Nem csodaszer – ingadozik az árfolyama, komplex a kezelése –, de olyan eszköz, amelyet nem lehet elértékteleníteni pénznyomtatással. És az ingatlannal ellentétben már néhány ezer forintért is vásárolható belőle.

Egy olyan világban, ahol a kormányok 110 ezer milliárd dollár adósságot halmoztak fel, és az egyetlen "megoldásuk" még több pénz nyomtatása, a Bitcoin menekülési útvonalat kínál azoknak, akik nem akarnak áldozatul esni a következő inflációs hullámnak.

A bizalom játszmája

A fiat pénzügyi rendszer egyetlen dologra épül: bizalomra. Még bízunk abban, hogy a pénzünk holnap is ér valamit. Még abban is bízunk, hogy a kormány vissza tudja fizetni az adósságát. És még abban is bízunk, hogy nem omlik össze ez a rendszer.

De amikor a globális adósság a GDP 100%-át közelíti, a központi bankok egyetlen megoldása még több pénz nyomtatása, és az átlagember már nem tud önerőből lakást vásárolni vagy gyereket vállalni – akkor bizony a bizalom könnyen megrendülhet.

Nem az a kérdés, hogy lesz-e válság, hanem hogy mikor lesz, és hogy felkészültél-e rá. A legjobb idő bitcoint venni tizenhat évvel ezelőtt volt. A második legjobb idő pedig most van.

(Bitcoin vásárlásához a videóban elhangzottaktól eltérően a https://strike.me platformot ajánlom.)

https://youtu.be/P7DIPhE1szM

Erdekes tema! Ezert jo nosterra jarni, mert itt megtalalni minden jot!

Mindenki visszasirja a jo idoket.... Pedig a teli idoszakban tobb ido jut a fejlesztesre! 🤖

Replying to Avatar fiatjaf

The latest https://github.com/fiatjaf/nak release (v0.16.2) comes with an --outbox flag to "nak req", which means you don't have to specify relays in your filter and relays from specific authors will be used (filters will be smartly split).

Which means you can, for example, get all pubkeys who have published to wss://lang.relays.land/es then go to each of their own outbox relay, fetch their new notes live and publish those to wss://lang.relays.land/es.

nak req -l 10000 lang.relays.land/es | jq --slurp 'map(.pubkey) | unique | {authors: .}' | nak req --since '1 hour ago' -k 1 --outbox -n 3 --stream | nak event lang.relays.land/es

#meshtastic is strong in my area. Sadly I'm on the edge.

I remember that our unrestricted internet usage led to rotten (dot) com. We were to young to see the ugly side of the human made horrors.

It was 20 years ago. Now you have it literally in your hands.